Változnak az évszakok

Március

9 éve | [Törölt felhasználó] | 1 hozzászólás

A tavasz a megújulás, a természet újjászületésének az évszaka. A nappalok hosszabbodnak, enyhül az időjárás, és lekerül rólunk a nagykabát. A hó alól virágok kukucskálnak, dugják ki a fejüket, madarak készülődnek a fészekrakáshoz, és csivitelésüktől egyre hangosabbak a kertek és a mezők.

Március a meteorológiai évszakváltások szerint az első tavaszi hónap.

Ősi magyar nevén Kikelet hava, de a népi kalendáriumban pedig Böjtmás havaként említik. Az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja.

A tavasz első hónapjáról azt mondják: ,,Ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves", azaz esős áprilist jelez a csapadék nélküli március. S rámutat az egész esztendőre, a néphit szerint amennyi köd van márciusban, annyi lesz a zápor is.

Március 9.: Azt tartják, hogy amilyen időjárás uralkodik Franciska napján, olyan lesz egész márciusban.

Március 12.: Gergely napja. A naphoz kapcsolódó legismertebb népszokás a gergelyjárás. Ezen a napon emlékeztek I. Gergely pápára, az iskolák patrónusára. Eredete a XVI. századra nyúlik vissza, amikor a tanulók maguk és tanítóik számára adományokat gyűjtöttek. Ezen a napon a gyerekek vidám jelmezes felvonulással, köszöntők éneklésével és dramatikus játékokkal emlékeztek Gergely pápára, bemutatták az iskolai életet, az új tanulókat iskolába hívogatták, kosarukba pedig adományokat gyűjtöttek.
Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Ismert szólás van arra, ha ezen a napon esik a hó: “Megrázza még szakállát Gergely."

Március 15.: Nemzeti Ünnep: Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc ünnepe; Magyar Sajtó napja
Ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Jelképpé vált, nemzetünk szabadság szeretetét fejezi ki. Március 15-én minden megemlékező kokárdát tűz ruhájára. Ez a hagyomány a francia forradalom nyomán keletkezett, a magyar szabadságharcosok viseltek először nemzeti színű szalagot. 1848-ban ezen a napon tört ki a forradalom Pesten, és ekkor nyomtatták ki az első szabad sajtó termékeit, a 12 pontot és a Nemzeti Dalt.

Március 18., 19., 21.: Sándor-József-Benedek napja. A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz: “Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget." “Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát".

Március 21.: Benedek napja a “hivatalos" tavaszkezdés, azaz a tavaszi nap-éj egyenlőség napja.

Március 24.: Vetni kell a káposztát és a káposzta-féléket, de vigyázni kell, ha távolabbi földre esik a vető, úgy nézze, hogy ne találkozzék útközben kakassal, mert majd repce nő a káposzta helyett.

Március 25.: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. Jézus fogantatásának ünnepe. Egyike az év legjelentősebb Mária-ünnepeinek. E nap alkalmas a fák oltására, szemzésére. Gyimesben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható.

forrás: Magyar Nyelv (https://www.facebook.com/amagyarnyelv/photos/a.1430534727211468.1 073741846.1430050310593243/1535542643377342/?type=1&pnref=story)

Címkék: jeles napok