A hagyomány szerint Nagy Lajos király édesanyja, Károly Róbert felesége, Erzsébet királyné párolta az első magyar gyógynövényes pálinkát, a visegrádi palotakert virágaiból a XIV. század közepe táján.

Érdekes, hogy a Magyar királyné vize sokkal híresebb és népszerűbb lett Nyugat-Európában (később még távolabbi földrészeken is), mint itthon. Magyarországon először 1729-ben hallottak róla, miközben a franciák és a németek körében már páratlan népszerűségnek örvendett.

Joannes Praevotius a XVII. században jelentette meg Opera medica c. művét, ennek előszavában utal az aqua reginae Hungariae füves borpárlatra, és le is írja elkészítési módját.

Később alapos kutatásokkal is alátámasztották a recept hitelességét.

Praevotius leírása szerint a királyné saját köszvényét kezelte a párlattal, de egyéb adatok bizonyítják, hogy férjét is sikeresen kigyógyította ugyanebből a betegségből.

Valószínűnek tűnik, hogy a királynét itáliai orvosok tanították meg a szer elkészítésére, melyet ő aztán sikerrel alkalmazott.

Ennyit a száraz és hiteles tényekről, most jöhet a színes legenda:

Állítólag ez a recept a világhírű eau de Cologne, azaz a kölnivíz elődje! A XVII. századi francia udvarban állítólag egy imakönyvben leltek rá a királyné egyik levelére, melyben leírja a szer receptjét. A legenda szerint a hetvenéves Erzsébet annyira megfiatalodott és megszépült a "csodavíz" használatától, hogy a lengyel király beleszeretett és megkérte a kezét.

Alig telt el néhány évtized, és 1792. október 8.-án egy bizonyos Wilhelm Mülhens, német ifjú megkapja nászajándékba az "aqua mirabilis" titkos receptjét. Azonnal felismeri a benne rejlő hatalmas lehetőséget, és felépítette az első "Eau de Cologne"-gyárat, a Glockengassén, a ház később a 4711-es számot kapta. -- A házszám azóta is világszerte ismert fogalom: a tiszta alkoholban feloldott citrusfélék, gyógynövényolajok, zsálya- és rozmaringkivonat, azaz a 4711-es kölnivíz klasszikus receptje...

Nézzük tehát, mivel járult hozzá a mi magyar királynénk (tudtán kívül) a világ kölniiparának kialakulásához, lássuk, miből is állt ez a középkori recept:

Végy:

6 rész citromfüvet

4 rész kamillát

1 rész rozmaringot

3 rész körömvirágot

4 rész rózsaszirmot

1 rész citromhéjat

1 rész zsályát

3 rész fekete nadálytövet

Alma- vagy borecetet,

Rózsavizet és/vagy hamameliszvizet

Elkészítése

Tedd az összes füvet széles szájú kupába, és önts rá annyi ecetet, hogy jól ellepje, mintegy 3-4 ujjnyira. Lazán fedd le, és tartsd meleg helyen 2-3 hétig.

Szűrd le. Tedd félre a lét.

1 bögre füvesecethez tégy 1/2 bögre rózsavizet és/vagy hamameliszvizet.

1-2 csepp illóolajat is adhatsz hozzá, pl. rózsát vagy levendulát.

Öntsd tiszta üvegekbe.

Nem szükséges hűtőben tartani, korlátlan ideig eltartható.