Lassan vége lesz a nyárnak...
Fésűs Éva: Vidám nyárutó
Augusztusban már a nyár
kissé őszben sántikál,
ábrándozik, nem nevet,
falevelet, festeget.
Körte pottyan, totyakos,
már a sün is pocakos,
folton- folt a káposzta,
kofa viszi városba.
Dinnye feje szép kerek,
olyan okos, szétreped!
Nyuszi füle nagyra nőtt,
ha leül is, látni őt.
Szóló szőlő, kilenc tő,
őrzi madárijesztő,
széna, szalma, félkalap,
aki látja, elszalad!
Kiss Béla: Nyárutó
Elszálltak a fecskék,
fürge szelek járnak,
üszkös a bajusza
a kukoricának.
Lehullajtja a fa
elhervadt levelét,
szűken méri a Nap
tízfokos melegét.
Tele van a város
sárga falevéllel.
Varjúsereg károg
talpig feketében.
Sír a hegedűje
a tücsök prímásnak,
búcsúzóját húzza
a távozó nyárnak
Horváth Imre: Nyár és ősz
Levelek hullanak
táncolva, pörögve,
pajkos szellővel
némán pörölve.
Szürke lovaikon már
köd úrfik járnak,
ekképpen üzen
az ősz a nyárnak.
És a derűs nyár
vajon mit csinál?
- Bezárja óriás égi boltját
lakatra,
üzenetét az ablakba
akasztja:
pihenni mentem, írjatok,
címem: Nap utca három,
találkozunk a jövő nyáron!
Kapcsolódó hírek:
Nyár, versek, virágok
Nyár....
Tavaszi hangulat
Gondolatok a szerelemről