Farsang a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszakot jelenti, és bár manapság is jelmezbálokról ismert, hajdan ez volt az év talán legvidámabb része. Magyarországon a középkorban honosodott meg, ilyenkor tartották a zajos mulatságokat, lakodalmakat.A vízkereszt utáni első hétfő neve regelő hétfő, ami a nagy ivászatra, lakomára, áldomásra utal, de magában foglalja a szerencsés évkezdést is.

A mulatság ideje

Farsang vasárnapjait nevezik első, második, harmadik stb. menyegzős vasárnapnak is, mert az egyház nem tiltotta a menyegzőt. Persze ezeket a vasárnapokat is az Úrnak szentelték, de a pap ilyenkor hirdette ki a szószékről a házasulandókat.

Érdekesség, hogy a katolikus parasztság szinte kizárólag a hétfői és a szerdai napokon tartott lakodalmat.

A keddet szerencsétlen napnak tartotta, csütörtökön nem illett hangosan mulatozni a péntekre való készülődés miatt, a szombati dínomdánom pedig igencsak megnehezítette volna a vasárnap reggeli misehallgatást...

A farsang terjedelme évről-évre változik. Vízkereszt mindig január 6-án van, de hamvazószerdát a húsvétból kell számolni. Húsvét pedig mozgó ünnep, a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap, a “naptár szerint" valamikor március 22. és április 25. között. Hamvazószerda pedig a húsvét vasárnap előtti 40. nap, ekkor kezdődik a böjt.

Tobzódó csütörtök

Idén húsvét március 27-ére esik, hamvazószerda pedig február 10-ére. Tavaly nyolc nappal volt hosszabb a farsangi időszak, jövőre pedig tizennyolc nappal jut több idő a bulikra, 2017-ben ugyanis március 1-jén lesz hamvazószerda. Mindig fáj, ha valami jó véget ér, és így voltak ezzel elődeink is. Olyannyira, hogy főleg Észak- és Kelet-Magyarországon hamvazószerda után fel is függesztették a böjtöt, és még gyorsan elfogyasztották a farsangi maradékot.

Ez volt zabáló-, torkos- vagy tobzódó csütörtök. Világi és egyházi írók, katolikus és protestáns papok egyaránt elítélték ezt és a mértéktelen mulatozást, gyakran nevezték az ördög ünnepének.

Dőrék és a bakkusz járás Hazánkban gyakran kapcsolódott különböző alakoskodás és “adománygyűjtés. Persze nem a mai jótékonykodásról van szó. A bakkusz járás például a Felvidék.

Néma játékkal és tánccal szórakoztatták a háziakat és a bámészkodókat, miközben megpróbáltak kolbászt, szalonnát lopni. Nem is szívesen engedték be őket, de ahova igen, ott persze mulatság volt az egész. Az “előadás" végeztével a legények itt is ajándékot kaptak.

en volt elterjedt: a legények húshagyó kedden szamár-, kecskebőrbe vagy női ruhába bújtak, kezükben nyársat tartva táncolták végig a falut.

Fonóba járás videó Link

Az utcán állókat megtréfálták, a lányokat megcsipkedték, bekormozták, céljuk a mulattatás volt. Útközben ajándékokat kaptak, ételt és italt, amit később a kocsmában vagy a fonóban el is fogyasztottak. A Csallóközben ugyanezt dőrének nevezték, de a fiúk kicsit durvábbak voltak.

Maskarába öltözve, cigány zenészektől kísérve bekéredzkedtek a házba, ahol felborogatták a az asztalt, kormos lével kenték le a falat, beszegezték az ólat, egyszóval nagy felfordulást csináltak.

(jeles napok)