Változnak az évszakok

Hazajáró Advent.

4 éve | Sályi Tiborné Erzsike | 1 hozzászólás

Hazajáró Advent

Ezüst dér szitál az ősi várra,
ölén a templom zord időkkel dacol,
,,egy az Isten“, hirdeti harangja,
s várja híveit advent vasárnapon.
Öreg házak megkopott faláról
pereg lassan a régi vakolat,
de csodát igérő karácsonyokról
reményt csobogva szalad a patak.
A vén vashíd megtört derékkal és
sóhajtva-nyögve hordja terheit,
de viseli sorsát rendületlenül,
féltve őrizve apák lépteit.
Fázósan sóhajt fenn az erdő
zimankós ködtakaró alatt,
avar paplanába melengetve
a reménység- és élet-magvakat.
Te földi vándor, aki valahol
a nagyvilágban keresed honod,
nézz fel a csillag-égre ilyenkor,
hogy juttassa eszedbe otthonod,
aztán símogasd meg gondolatban
az emlékidben felsejlő falut,
és indulj a fényes csillag útján,
láthatod, már tárják is a kaput.
Hazavisz az isteni kegyelem,
a jászol hív és csodája varázs,
mire Karácsony szent éje leszáll,
téged már réges-rég otthon talál.

Bielefeld, 2012. Advent hava

Címkék: sok szeretettel...2015.12.18.

Kommentáld!

Hozzászólások

[Törölt felhasználó] üzente 4 éve

Milyen szép is ez a vers ,oly szépen eleveníti fel a környezet szenvedő részeit ,és a csodás szép karácsonyi ünnepet ,mely téged otthonodban talál ,,,,köszönöm
A vén vashíd megtört derékkal és
sóhajtva-nyögve hordja terheit,

de csodát ígérő karácsonyokról
reményt csobogva szalad a patak.

Válasz

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben