ÚJ     ESZTENDŐ ...

Január 1. az év 1. napja a Gergely-naptár szerint.

Az ókori Rómában március elsejével kezdték az évet. Január elseje a Julius Caesar-féle naptárreform után vált évkezdő nappá, melyet Janus tiszteletére nagy ünnepségekkel, lakomákkal és ajándékozással ünnepeltek meg. A keresztény egyház éppen ezért e napot Krisztus körülmetélésének ünnepévé tette. Magyarországon az egész középkoron át az év kezdetét karácsonytól, december 25-től számították.

Hamvazószerda...

A farsang és a húsvét közötti választónap, a keresztény vallásban a húsvét előtti nagyböjt kezdete, amely idén  március 1-re esik. A nagyböjt, a 40 napos vezeklő és böjti időszak megemlékezés Jézus böjtölésének, illetve kínszenvedésének időszakáról, az ünnep latin neve quadragesima (negyvenedik). Hamvazószerdán az egyház a híveket az élet mulandóságára emlékezteti és bűnbánatra szólítja fel őket.

A bűnbánati felkészülés a 7.

Húshagyó kedd...

Húshagyó kedd  farsang utolsó napja. A farsangi szokások csúcspontja hagyományosan ezen a napon van.(Idén február 28-án)

Ekkor  zajlik a téltemetés a sokacoknál és másutt is. Ekkor máglya épül (Mohácson új a vasárnapi, turistáknak szóló  helyén). Máglyára kerül a híres farsangi koporsó és az esti sötétben együtt ég el a tűzzel.

Gonoszűző, tisztító, termésvarázsló a farsang farkának minden szokása.

A     Valentin-nap    története     és

     hagyományai

A Valentin-nap a szeretet és a szerelem ünnepe, melynek története nem teljesen tisztázott. Hagyományának eredetét tekintve számos legenda látott napvilágot, melynek gyökerei egyaránt kötődnek a keresztény és ókori római tradíciókhoz.

A Valentin nap eredete

A Valentin-nap a Római Birodalom idejére vezethető vissza. Az ókori Rómában, február 14.-e Juno tiszteletére adott ünnepség volt (Juno volt Jupiter társa, a római istenek és istennők királynője, de számon tartották őt úgy is, mint a nők, a szülés és a házasság istennője is).

 ÚJ     ESZTENDŐ ...

Január 1. az év 1. napja a Gergely-naptár szerint.

Az ókori Rómában március elsejével kezdték az évet. Január elseje a Julius Caesar-féle naptárreform után vált évkezdő nappá, melyet Janus tiszteletére nagy ünnepségekkel, lakomákkal és ajándékozással ünnepeltek meg. A keresztény egyház éppen ezért e napot Krisztus körülmetélésének ünnepévé tette. Magyarországon az egész középkoron át az év kezdetét karácsonytól, december 25-től számították.

Szilveszteri és újévi babonás

                    ételek...

Modern életvitelünkben eléggé háttérbe szorultak a régi idők babonái, mégis az év bizonyos szakaszaiban olyan erőre kapnak, hogy még a fakanalat is ők forgatják. A szilveszter misztikus éjszakája, az újév első napja rengeteg hagyománnyal, babonával rendelkezik.

Az elmúlt esztendő hátrahagyása, az új évre való felkészülés fontos esemény. Az új esztendőbe való belépés legjobb előkészítésében, a gazdagság, termékenység, bőség elősegítésében rengeteg hasznos praktika, szokás és alapanyag áll rendelkezésünkre.