Csíksomlyó a  katolikus vallású székelyek híres Mária kegyhelye, búcsújáróhelye és szellemi életének több évszázados központja. Minden pünkösdkor itt zajlik a híres csíksomlyói búcsú.

Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. 

 

  A kezdetek:

Csíksomlyó igen régi település, s 1352-ben már temploma is volt. Az egykori csíksomlyói gótikus templomot ferencesek építették a korábbi templom helyén Hunyadi János emlékére s a Sarlós Boldogasszony tiszteletére. 1705-ben ellenséges hadak olyannyira feldúlták, hogy a templomot le kellett bontani. A mai kegytemplomot a 19. században építették barokk stílusban. Belső berendezésének kialakítása 72 évig tartott. Híres Madonna-szobra a 16. századi fafaragóművészet remeke, a 16 században készülhetett.

 

A búcsú:

1444-ben történt, hogy IV. Jenő pápa körlevélben buzdította a híveket, hogy a ferencesek segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A pápa is dokumentálta, hogy a hívek Mária iránti tisztelete milyen nagyfokú. Bár a 15. századból  maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról, a Mária-kultusz azonban sokkal régebb időkből ered, a „napba öltözött asszony” a nép fő pártfogója.

Babba Mária - Petrás Mária alkotása

A korabeli beszámoló szerint a katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelye lett.

A képen Babba Mária, a Magyarok Nagyasszonya, a Csíksomlyói Szűz Mária, a Napba Öltözött  látható

Közben erőszakos reformáció vette kezdetét. Csak a székelyek maradtak hűségesek a katolikus hithez. A búcsújárás 1567-ben vett új fordulatot, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel jött, hogy a csíki, gyergyói és kászoni székelyeket az új hitre térítse. Ekkor a búcsús zarándoklat teljesen új arculatot öltött, hit- és önvédelemmé változott.

János Zsigmond arcképe

Zászlós kereszt alatt, hadrendben vonultak a Hargitára, ahol 1567. május 17-én, pünkösd szombatján az erőszakos hittérítéssel szemben imádsággal és elszántsággal, közös népi fellépéssel, „vérükkel és véres fegyvereikkel” védekeztek.

Az emberek István gyergyóalfalui plébános vezetésével fegyverrel űzték el a protestáns sereget. A csata alatt az asszonyok és gyermekek a templomban Babba Máriához fohászkodtak. A székelyek pedig legyőzték János Zsigmond seregeit. A győztesek lobogóikat nyírfaágakkal ékesítve vonultak le a Hargitáról, a győzelmet a Segítő Máriának köszönték meg. Ettől kezdve a pünkösdszombati búcsút fogadalmi ünneppé is nyilvánították.

Babba Mária - Petrás Mária alkotása

A győzelem az emlékére pünkösd napján együtt várják a zarándokok szentlélek eljövetelét.

 Sokan vitatják az előbbi történet valóságosságát, hiszen az Erdélyi Unitárius Egyház egy évvel később, 1568-ban, a tordai országgyűlés vallásügyi határozata nyomán alakult meg. János Zsigmond engedélyezte a hitvitázást, és a tordai vallásügyi határozat elfogadtatásával a korabeli Európában példátlan módon hozzájárult a felekezetközi feszültségek csökkentéséhez.

Régi képeslapon...

A zarándoklat több napig tartott, hiszen gyalog érkeztek a zarándokok. Pünkösdszombatra értek Csíksomlyóra, ahol ünnepi misén vettek részt. A délután mulatozással és egymás megvendégelésével, az éjszaka pedig virrasztással telt. Másnap, pünkösdvasárnap ért véget a zarándoklat.

Régen és ma:

A hagyományok részben megmaradtak, részben eltűntek. Az egyik legérdekesebb, most is élő szokás a pünkösdszombati bevonulás. A két Somlyó-hegy közé érkező tömeg szigorú hierarchia szerint vonul be, amelynek a sorrendje a következő: Gyergyó, Felcsík, Alcsík, Felsőnyárád mente, Sóvidék, Maros mente, Háromszék, Brassó és környéke. A menetet a csángók zárják. A keresztaljak, vagyis a kereszt alatt vonuló hívők ezzel a székelyek ősi hierarchiáját őrizték meg.

A Csíki Lapok többször is írt a csíksomlyói búcsúról:

A csíksomlyói búcsút a hagyományoknak megfelelően pünkösdkor tartják, ez a székelyek és minden magyar nagy ünnepe. A világ minden tájáról érkeznek a zarándokok a kegytemplomhoz. Manapság hívők százezrei: csángók, a székelyek, a magyarok együtt imádkoznak, sokan nyírfaágat tartanak a kezükben, amit Mária szimbólumnak tartanak. A körmeneten felcsendül a Boldogasszony Anyánk és a Székely Himnusz.

Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. 

(forras:net)