Boldog Gizella

Boldog Gizella

az első magyar királyné

I. (Civakodó) Henrik bajor herceg és Burgundi Izabella gyermekeként 985 körül született.

Boldog Gizella, Szent István király felesége, az első magyar királyné. Géza magyar fejedelem fiával, Istvánnal, 996-997 körül kötött házasságot. Jelentős egyházpártoló tevékenységet fejtett ki, német források neki tulajdonítják a magyarok megtérését. Még, mint nagyfejedelemné költözött Veszprémbe. A veszprémi püspökséget ő látta el ,,szükséges holmival, valamint sokféle ruházattal is", ahogyan Hartvik püspök írta. Mivel az uralkodófeleségek reprezentációs feladatához tartozott az oltárterítők és miseruhák elkészítése, így a koronázó palást elkészítésén való szorgoskodást is Gizellának tulajdonítja a magyar történetírói hagyomány. Gizellát Szent István uralkodásában társának nyilvánította. István halála után, Orseolo Péter, majd Aba Sámuel uralkodása alatt méltatlanul bántak vele. Aba Sámuel halála után visszatért Bajorországba, ahol a passaui apácakolostorba lépett be, melynek később főnökasszonya lett. Ennek egyik szép emléke Gizella királyné apátnőként használt keresztje, az úgynevezett Gizella-kereszt, amit Münchenben őriznek.

 1060-as évek első felében halt meg. Sírja máig látogatott zarándokhely. Szentté avatására a XVIII. században tettek sikertelen kísérletet és merült fel az igény, hogy az ereklyéket Veszprémbe hozzák, ám Mária Terézia ezt megakadályozta, mondván, csak a szentté avatás után adják a városnak Gizella földi maradványait. Szendi József a passaui püspökkel együtt kérte Rómát, hogy avassák szentté Gizellát, ám a Vatikán ragaszkodott legalább egy csoda bizonyításához, azt pedig nem fogadta el, hogy ezer esztendeje szinte folyamatos a két egyházmegyében Gizella szentként való tisztelete. Szendi József szavai: ,,Gizellát a nép szentként tisztelte évszázadok óta. A nép szava sokszor előbbre jár, mint az egyház döntése..." Hosszú ügyintézési folyamat után, a bajor kultuszminiszter engedélyét is megszerezve felnyithatták Gizella sírját.

A tölgyfa ládába helyezett csontokat az ,,utolsó pillanatban" tárták fel, mert kiderült, hogy az árvizek kikezdték a koporsót, és a csontok komoly károsodásnak indultak. Speciális konzerválás után az ereklyék egy része Magyarországra indulhatott. Gizella jobb felkarcsontját és kezének néhány darabját kaptuk meg. Szendi József elmondta: azért kérték ezt a részt, mert Szent Istvánnak a jobb keze maradt meg számunkra, így feleségének karja közös munkájukat is szimbolizálhatja. 1996-ban, Gizella-napra érkezett meg a díszes ereklyetartó. Passau állami és egyházi vezetői jelenlétében, ünnepség keretében helyezték el az ereklyét a Gizellát ábrázoló szobor alatt. 1975-ben lett hivatalosan boldog.