Balázs napja...

Balázs-Latin-magyar eredetű férfi név.

Jelentése: királyi. 

Szent Balázs püspök és vértanú napja, aki eredetileg orvoslással foglalkozott,nevéhez sok beteggyógyítás fűződik. Többek között egy fiú

életének megmentése, akinek halszálka akadt a torkán, a fiú anyja hálából ételt és gyertyát adott neki.

Ennek  emlékére van a Balázs áldás vagy balázsolás, amikor a pap két gyertyát tart a hívők álla alá e szavak kíséretében: "Szent  Balázs püspök és vértanú közbenjárása szabadítson meg téged Isten a torokbajtól és minden más betegségtől."

Ehhez  a naphoz kapcsolódik a "balázsjárás"amikor az iskoláskorú gyerekek házról házra jártak és adományokat gyűjtöttek.

A játékban tizen szerepeltek. A perselybe összegyűjtött pénzt az iskola

vagy a templom céljaira fordították, az ajándékba kapott ételeket megették.

Szent Balázs a legenda szerint egy özvegyasszony halszálkától fuldokló fiát mentette meg a fulladástól egy tömlöcben, ahová őt is vetették. Az asszony hálából ételt és egy szál gyertyát vitt neki. Ebből a történetből alakult ki később a balázsolás néven ismertté vált szertartás, melynek keretében Szent Balázs emléknapján, február 3-án a pap két gyertyát keresztbe téve a gyermek vagy felnőtt álla alatt kéri a szent segítségét és oltalmát a torokgyík, illetve egyéb torokbajok ellen. 

A 16. századtól kezdve az alma megáldását is ezen a napon végzeték, mert a néphit szerint az alma orvosság a torokfájásra.

Az iskolások ünnepe volt a Balázs-járás. Ezen a napon az diákok házról házra járnak és élelmet, alamizsnát gyűjtöttek maguknak és a tanítónak, valamint hívták a még otthon lévő gyerekeket az iskolába, ezért is nevezték őket Balázs vitézeinek.  Nyitra megyében az adománygyűjtés közben verset mondtak, majd ezt követte a Balázs-tánc, és ezután egy gyerek egy versike kíséretében előadta, mekkora adományra gondoltak. Más vidékeken a gyerekek az adomány fejében azt kérték, hogy a torokfájás és a torokgyík ne bántsa a gyerekeket. 

A Balázs-naphoz disznótor is kapcsolódott, ilyenkor került asztalra a Balázs-bor, amit ezen a napon szenteltek meg, de a bor mellett megszentelték a vizet, a kenyeret és a gyümölcsöt is. Az ezen a napon szentelt vizet, az aqua Sancti Blasii-t használták betegség és állatvész idején.

A szőlősgazdák ennek a napnak a hajnalán szőlőjük négy sarkán lemetszettek egy-egy vesszőt és bejárták vele a birtokukat, hogy távoltartsák a madarakat.

"Szépen könyörgök, segíts rajtam, szent Balázs!

Gyermekkoromban két fehér

gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon

s úgy néztem a gyertyák közül

mint két ág közt kinéző ijedt őzike.

Tél közepén, Balázs napon

szemem pislogva csüggött az öreg papon,

aki hozzád imádkozott

fölémhajolva, ahogy ott térdeltem

az oltár előtt, kegyes szokás

szerint..."