A szív bölcsessége
Elődeink hittek a szív bölcsességében, azt mondták róla: égi adomány.
És még azt is mondták: a jóságnak jóság, a szeretetnek szeretet a jutalma.
A lélek valamennyi nagy képessége jutalomra vágyik: a becsület
becsületet vonz; a szelídség tompítja a dühöt; a bátorság tettre
buzdítja a halvérűt; a bölcs belátás megfontolásra inti a vakmerőt; a
mértékletesség lecsöndesíti a túlzottan sóvárgót; az érdeklődés
felpezsdíti az érzéketlent; az adakozó példát mutat a fösvénynek, az
előrelátó a tékozlónak.
Élj te is a lélek tudása, a szív bölcsessége szerint!
Álnokok, szemérmetlenek, irigyek, hitszegők, puhányok,
felfuvalkodottak álmodnak nagy lélekről. S bár tudják, ostobaság olyan
ösvényen haladni, amely sehová sem vezet, mégis csupán álmaikban térnek
le róla.
De te tudd: a szeretet útja az egyetlen, amely egyesíti magában a bölcs célt, az okos belátást és a jó szívet.
Tiszta gondolkodás, őszinte, igazlelkű beszéd, tartózkodás és
önuralom, kevés szó, szeretetteljes szív, nagy erények, melyek láttán
földig hajolnak a fák és felragyognak a csillagok.
(ismeretlen)
Kommentáld!