Orgonák...

A közönséges orgona vagy májusi orgona (Syringa vulgaris) az olajfafélék (Oleaceae) családjába tartozó faj. A Balkán-félszigeten őshonos fajt először a törökök ültették kertekbe, tőlük került a keresztény Európába. Török nevéből (leylak) származik a magyarban (és sok más európai nyelvben) a lila szín neve is.

Az orgonák fő elterjedési területe Ázsia és Kelet-Európa. Díszcserjeként sok fajukat ültetik világszerte.

 TULIPÁNOK...

A tulipán (Tulipa) a liliomfélék (Liliaceae) családjának egy nemzetsége. Mintegy 100 faj és több ezer nemesített fajta tartozik ide. A tulipán neve a fárszi (perzsa) „toliban” szóból származik, mivel alakja hasonlít az iszlám világban használt fejfedőre, a turbánra. Régies magyar neve: tulipánt.

A tulipán fajok nagy része Közép-Ázsiában található meg vadon, de őshonosak Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, Távol-Keleten és Európában is.

Domonkos Jolán: Virágvarázs

Minden egyes kis virágban

egy elrejtett kis világ van,

béke, harmónia, szépség,

mosolyt fakasztó létérzés.

Színek, formák sokasága,

illatfelhő aromákban

csepegteti rám a varázst,

ámulatba ejtő hatást.

Megdermedten állok csendben,

a vadonban, vagy kiskertben

elém táruló látványtól,

a szívemben öröm lángol.

Elfeledtet velem mindent,

felold bennem zárt, bilincset,

szabadság érzése árad,

amikor a virág rám hat.

A Föld Napja...

1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató mozgalmat indított el a Föld védelmében. Azóta a diákból az alternatív energiaforrások világhírű szakértője lett. Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne. A FÖLD NAPJA célja, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.

Victor Hugo: TAVASZ

Hosszabbodó napok, fény, lázak és szerelmek!

Tavasz van! Március, április ránknevethet,

május és június, hónap-barátaink!

Álmos folyók fölött jegenyék törzse ring,

oly lágyan hajlanak, mint óriási pálma;

csöndes erdők alatt madárszárny csattogása;

egy-nevetés a táj s mint zöld, víg társaság,

egymásnak verseket mondogatnak a fák.

A nap kel, homlokán szelid hajnal-füzérrel;

az este csupa vágy; s hallani olykor éjjel

az áldott ég alatt, a roppant árny felett

valami végtelen és boldog éneket.

Március idusán...

   "Zeneszó zeng, menetelnek,

                                               Süt a napfény, fut a felleg.                         

                                            Fel a zászló, fel az égre –

Magyarország örömére.

Szabadság dala szálljon,

Jövel édes, szabad világ –

Aki ember, ide álljon;

Gyönyörű légy Magyarország."

Az 1848-as forradalomnak ki kellett harcolnia a nemzeti függetlenséget az osztrák császártól, meg kellett teremtenie az alkotmányt, mely tartalmazza a polgárok jogait és kötelességeit, fel kellett szabadítania a jobbágyokat és el kellett törölnie a nemesi előjogokat.

Donászy Magda: Március 15-ére

Zászlók díszítik ma

az utcákat végig,

márciusi szélben

szállnak fel az égig.

Álljunk meg előttük

csak egy pillanatra,

emlékezzünk vissza

arra a nagy napra!

Az a nap a népnek

szabadságot adott,

mi sem felejtjük el

azt a dicső napot.

  Március idusa...

Petőfi Sándor: 1848 

Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag, 
Te a népek hajnalcsillaga!... 
Megviradt, fölébredett a föld, fut 
A hajnaltól a nagy éjszaka. 
Piros arccal 
Jött e hajnal, 
Piros arca vad sugára 
Komor fényt vet a világra; 
E pirúlás: vér, harag és szégyen 
A fölébredt nemzetek szemében. 

Szégyeneljük szolgaságunk éjét, 
Zsarnokok, rátok száll haragunk, 
S a reggeli imádság fejében 
Istenünknek vérrel áldozunk. 
Álmainkban 
Alattomban 
Megcsapolták szíveinket, 
Hogy kioltsák életünket, 
De maradt még a népeknek vére 
Annyi, ami fölkiált az égre. 

Áll a tenger nagy elbámultában, 
Áll a tenger és a föld mozog, 
Emelkednek a száraz hullámok, 
Emelkednek rémes torlaszok. 
Reng a gálya... 
Vitorlája 
Iszaposan összetépve 
A kormányos szíve képe, 
Aki eszét vesztve áll magában 
Beburkolva rongyos bíborában. 

Csatatér a nagyvilág.

Kokárda...Helyes viselése...

A kokárda (szalagrózsa) - mint magyar neve is mutatja - eredetileg színes szalagból készített kör alakú, rózsadíszt szimbolizáló, eredetét tekintve főúri ruhadísz. Első ábrázolásai a 18. század közepéről ismertek, francia és angol festményekről.

Mint nemzeti színű kitűző a francia forradalom idején, 1789-ben tűnt fel, hagyomány szerint Gilbert du Motier de La Fayette  márki készített először kék-fehér-piros szalagszínekből kitűzőt.