Zelk Zoltán:

NYÁR ÉS TÉL KÖZÖTT

Nyár és tél között úgy vándorol
Október, November,
mint a poros országúton
két szomorú ember.

Kertek, lankák körül jönnek,
mennek havas tájra,
búsan integet utánuk
egy kopár fa ága.

Mint rossz gyerek, a szél őket
sárral megdobálja,
utánuk fut, ruhájukat
s hajukat cibálja.

Nyár mögöttük, tél előttük,
néha meg-megállnak
s búcsút intenek a hervadt,
búslakodó tájnak.

Akár a férfiak

A férfiak olyanok, mint a kávé: a legjobbak gazdagok, tűzbe hoznak, és egész éjszakán át képesek ébren tartani.

Hát nem ennivalóak????!!!!

Íme, egy újabb művészeti ág!

“Valahányszor elindulsz otthonról, húzd be az állad, emeld fel a fejed, és szívd tele a tüdőd levegővel, idd be a napfényt, köszöntsd mosolyogva a barátaidat, és szívvel-lélekkel szoríts mindekivel kezet. Ne félj attól, hogy félreértenek, és egy pillanatig se törődj az ellenségeiddel. Döntsd el határozottan mi a szándékod, aztán pedig egyenesen törj a cél felé. Legyen szemed előtt a magasztos cél, amit kitűztél magad elé – és akkor egy idő múlva észreveszed, hogy öntudatlanul is megragadod azokat a lehetőségeket, amelyek vágyaid teljesüléséhez szükségesek, ugyanúgy, ahogy a korallállatka kiválasztja a tenger habjaiból mindazt, amire szüksége van.

"Kedves férfiak! Egyet ne felejtsetek el. Az a nő, aki a legelérhetetlenebb a számodra, a legkönnyebben fog elhagyni. Az, aki a legnagyobb játékos, aki a legjobban menekül előled, aki a legjobban taktikázik, játszik veled, aki a legizgalmasabb, az fogja a legnagyobb pofont adni neked. Egyszer hallottam valakitől egy mondatot, amit azóta sem felejtettem el.
Így hangzott: ,,Én még boldog szerelmest nem láttam!"
Ebben nagy igazság van. A szerelem a legnagyobb boldogság.

"A jó gondolat: ajándék, szárnyalás,
magasba vágyódás, felemelkedés.
Élni csupán a legtisztább vágyak szerint érdemes.
Attól függően, hogy vágyaink keserűek vagy édesek,
fanyar vagy boldog lesz az életünk.
Képzeld el,amit kívánsz,és kívánd, amit elképzeltél.
A boldogság vágy, a képzelet, hit,
a cselekedet megvalósulás."

E világon nincs más, mi többet ér,

Mint mikor kezed a kezemhez ér,

Mert a múlandó léleknek nem elég

Csupán kenyér, bor s menedék;

Az éj elszáll, a menedék nincs többé,

A kenyér sem tart örökké,

De egy baráti kéz és egy hang,

Végigkísér és örökké tart.

..ISMERETLEN..

120 évig élnek, az asszonyok 65 évesen is szülnek, a rákot hírből sem ismerik!

Ők a hunzák, akik most elárulják a hosszú élet titkát

Energikusak, erősek, és mosolyognak. A Kasmír észak-nyugati részén elő hunza népcsoport a tudósok szerint az egyetlen olyan emberi közösség, amely nem tudja azt, hogy mi a rák, ugyanis eddig senkit sem kellett daganatos betegséggel kezelniük.

A legfőbb ételük a barack, ezt minden formájában fogyasztják. A pakisztáni hegység északi lábánál élő emberek úgy néznek ki, mint, akik nem erről a bolygóról származnának.