Fortune-Brana : Guruló gyöngyök...

 

 

Gyöngyök gurulnak szerteszét

gyémántgyöngyök - szelíd szavak

így szedem össze csendesen

ami szívemből megmaradt

 

ki szépen szól, szép szóra lel

ölelésre, aki ölel,

kiáltásra, ki rád kiált

s halált hív, aki oszt halált

 

bíborral ékes volt ruhád

arannyal ékes volt szavad

de elmentél, s koldus vagyok,

csupán a csend, mi ittmaradt

 

fényekkel ékes volt szemed

mosollyal ékes volt a szád

s ezer csillag csodája hív

ha gondolok csak újra rád

 

voltál szememben nyári szél

mely boldog álmokról mesél

voltál fülemben suttogás

álmomban égő látomás

 

voltál köröttem tűzlepel

ölelésedben égtem el

voltál szívemben dobbanás

de nem maradtál semmi más

 

csak egy maréknyi könny-göröngy

szememből hulló, szétgurult,

gyémántos fényű tiszta gyöngy.

Aranyosi Ervin: Kezek

 

 

Tudod mit ér, ha két kéz simulva összeér?

S lágyan öleli egymást a két csupasz tenyér.

Ha ujjak játszadoznak, simítva szüntelen,

ha lángra gyújtja szíved az álomnak tűnt jelen.

Incselkedő kis lépés, tétova mozdulat,

csiklandozó mosolygás - a szív ekként mulat.

A bőr a kézen érzi - vibrál a tiszta fény,

 

s az összeolvadásból feléled a remény... 

 

     

Szuhanics Albert:
Virágeső...

 

Virágesőt küldök én neked, 
minden virág ünnepel veled. 
Táncra kelő szirmok árja int, 
ha szép szemed reájuk tekint. 

Virágeső hull az égből rád, 
mindegyik friss, harmatos virág. 
Az illatuk áramlik tova, 
ahová száll boldogság hona. 

Virágeső a szeretetem, 
maradjon meg, amíg élsz velem! 
Azon túl is áldjon meg az ég, 
azt kívánom, mindig boldog légy! 

Virágesőt küldök te neked, 
együtt nézem azt én te veled. 
Táncra kelünk, hull a sok szirom, 
lágy keringő virágszirmokon... 

Virágeső-illat bódít el, 
s a külvilág megszűnik ha kell. 
Hullt szirmokon fénylik lábnyomunk, 
ébren vagyunk, vagy csak álmodunk? 

Virágeső, száll a sok szirom, 
míg véled én hűs pezsgőt iszom. 
Nefelejcs-ár, kékíti egünk, 
nárcisz kórus énekel nekünk. 

Virágeső, margaréta hull, 
s itt megannyi rózsaszál virul. 
Száz orgona és akácvirág, 
önzetlenül ontja illatát... 

Virágesőt küldök én neked, 
így kívánok hosszú életet! 
Minden vágyad, adja meg az ég, 
kívánok sok boldogságot még!

 November 11-e Szent Márton napja. Mint minden ünnepnek, úgy ennek is megvannak a maga hagyományai, népszokásai, jellegzetességei. Ehhez a naphoz különösen sok babonát, szokást köt a néphagyomány. Mindemellett Márton-nap a 40-napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett.

A Márton-nap története

A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria (mai Szombathely) nevezetű városában látta meg a napvilágot 316-ban vagy 317-ben (a pontos dátum kérdéses).

Népszokások

 

 

A Márton nap a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett. Ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ma is sok helyen táncos mulatságot csapnak, ahol az asztalról nem hiányozhat egy libafogás és az újbor.

Márton nap liba és újbor ünnepA hagyomány szerint a fiatal libát megtisztítják, kibelezik, besózzák és meghintik friss majorannával, kívül-belül.

AZ ŐSZ SZINEI

 

 

 

Amikor a férj őszinte! Humoros történet

 

A feleség jó későn tér haza bevásárló körútjáról és mit tesz Isten,
in flagranti találja férjurát egy ifjú hölggyel. Óriási patália, asszony
előrángatja a bőröndöt és röpke csomagolás után épp elviharozna,
amikor a férje megállítja:
– Csak egy szóra drágám! Mielőtt elmész, szeretném, ha meghallgatnád,
hogy is történt ez a dolog.
Jövök hazafelé a kocsival, amikor az út mentén megláttam ezt a
hölgyet, elgyötörve, fáradtan, csapzottan.

 

Minden arany már, a Napsugár is,
mely ontotta kincsét egész Nyáron át
nézd, sok falomb, levél fáradtan hintázik
az őszi széltől, lehullni, pihenni vágy...

Piros bogyók csüngnek csontváz-ágon,
társuk a lomb alig takarja őket
várják a sorsuk, s egy szeles nappalon
lehullva földre, adnak új életet...

Arany tutajként sodródik a vízen
hajtva a széltől egy árva falevél,
táplálta anyját rövid kis életében,
most letette sorsát... tovább már nem remél...

Aranyosi Ervin: Élő költészetAmíg akad, ki lantot vesz kezébe,
s gondolat szárnyán lelkesedni bír!
Amíg magyar szó száll a magas égbe,
s szóképeket a kéz leírni bír,
addig, bizony, a költészetünk élő,
s temetni hazát, s népet sem lehet!
Addig a magyar paszuly égig érő,
s felemeli a csüggedt nemzetet!Aranyosi Ervin © 2015-07-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Tudattalan életterveink avagy sorskönyveink olyan forgatókönyvek, amelyeket gyermekkorunkban a tapasztalataink alapján kezdünk írni, a valóságot ezek alapján érzékeljük vagy inkább gyártjuk magunknak, és felnőttként beteljesítjük: döntéseinket, párválasztásainkat, jövőről alkotott elképzeléseinket ("mivé válhatok", "hogyan fogom végezni") meghatározzák.

 

A tranzakcióanalízis szerint 3 fajta sorskönyv létezik: győztes, vesztes és nem győztes.