Az éj---

Lehajolt a nap a földhöz,

Hogy megcsókolja.

Az égbolton felhők lovagolnak,

Esőköpenyüket

Széjjelvonva.

Itt az éj, és itt a csalfa lány,

Gyönyörű dalba kezd-

A szellő hűvös ajkán

Elpihen a napi élet

Kigyúlnak a csillagok

Ezer madár szárnya rebben

Bólint a virág, a fű és a fa

Mert a nap az éjtől,

Külön van választva

De ott a kettő között

A szívem úgy dobog

Ha nem akarom is –felzokogok

---hj---

Csillagászati ősz

Az ősz egy második tavasz, amikor minden levél virággá változik.

                                       (Albert Camus)

Napéjegyenlőségnek nevezzük azt, amikor egy égitest mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart. A szeptemberi napéjegyenlőség napja szeptember 22.

Itt van az ősz...

Valaki kopogtat, rázza már a fákat, 

Készíti nekik a színes, új ruhákat. 

Hatalmas ecsettel pingálja az erdőt, 

Festi a fáknak az őszi, meleg kendőt. 

De lám csak, szakadozik már az a kendő, 

Hull a földre, színes szőnyeget teremtő. 

Köd ül a hegyre, völgyre, ismerős tájra, 

Takarva szépségét, hogy senki se lássa. 

Pedig mily gyönyörű, ahogy a köd fölszáll, 

Látom, hogy a festő, színekkel előáll. 

Szélvihar közeleg, esővel jő az ősz, 

Rázza a fákat, gúnyosan, tudva, hogy győz.

Őszi hangulat... 

Móra Ferenc: A cinege cipője

Vége van a nyárnak,

hűvös szelek járnak,

nagy bánata van a

cinegemadárnak.

Szeretne elmenni,

ő is útra kelni.

De cipőt az árva

sehol se tud venni.

Kapkod fűhöz-fához,

szalad a vargához,

fűzfahegyen lakó

Varjú Varga Pálhoz.

Azt mondja a varga,

nem ér ő most arra,

mert ő most a csizmát

nagy uraknak varrja.

Darunak, gólyának,

a bölömbikának,

kár, kár, kár, nem ilyen

akárki fiának!

Daru is, gólya is,

a bölömbika is,

útra kelt azóta

a búbos banka is.

Gárdonyi Géza: Szeptember vers

Elnémult a rigó. Az estéli csöndben

az őszi bogár szomorú pri-pri dala szól már.

A távoli szőlőkben panaszolja szüntelen:

elmúlt, odavan a nyár, a meleg nyár.

Így változik búsra az én hegedűm is:

fejemre az ősz dere, az ősz dere száll.

Gazdagon érik a szőlőm, telve a csűr is,

de pri-pri: odavan a nyár, – a nyár…

 Szent István ünnepén...

"Ím eljött az áldott új nap 

zengő üdvös ünnepe 

szent királyunk-Istvánunknak! 

Míg tart e világ heve, 

örvendjen, ki őáltala 

lőn Urunk örököse 

s érdeméből nyeri vala,

 hogy a mennynek részese..."

A tartárjárást követő reménységesebb időkben keletkezett, latin nyelvű himnusz-krónikás ének magasztalta így Szent Istvánt.

 I.István királyunk sírját 1038. augusztus 20-án - szentté avatásakor - nyitották fel a székesfehérvári bazilikában, s az egyház azóta is ezt a dátumot tartja ünnepként.

Néhány  tudnivaló

István királyról...

Születése: 975 Esztergom Születésekor ugyan a pogány Vajk nevet kapta, 972-es megkeresztelésekor azonban az első keresztény vértanú, István nevét adták neki. 

Felesége: Boldog Gizella - 996-ban vette feleségül Henrik bajor herceg leányát, a későbbi II. Szent Henrik német császár testvérét, Gizellát.

Utódai: OTTÓ - fiatalon meghalt; Szent IMRE herceg 1031-ben egy vadászaton meghalt.

Egy tánc.---

Láttál már gyereket, udvaron játszani,

Hallottad, már ahogy az eső, a szárazföldet veri.

Láttál már pillangót ide-oda repülni.

Láttad már az eltűnő éjben,

A felkelő nap fényét,----

Hát egy kicsit lassabban lépj,

Ne táncolj gyorsan,

Az idő oly rövid,

A szép zene, tovaszáll—

Úgy átrepülsz a napokon,

És mikor megkérded, hogy vagyok

Te hallod a választ..

Véget ér a nap, te ágyadban fekszel,

Gondok százai keringnek fejedben,---

Csak lassabban kellene,

Ne táncolj gyorsan,

Az idő rövid,

A szép zene tovaszáll---

----h---