Vass Albert szép őszi gondolatai ...

Valahol már az ősz dalolgat,

és hullanak a gesztenyék,

vad szél-fiuk lombot karolnak,

s kacagva hintik szerte-szét,

valaki jár a szürkületben,

s szívében őszi dal fakad,

valaki búcsúval köszönti

a messze-szálló darvakat,

valaki áll a fenyves alján,

s a szeme könnyel lesz tele...

szél sír a park arany-avarján,

s koppanva hull a gesztenye.

Szép őszi napokat kívánok szeretettel                    Mindenkinek...

Szuhanics Albert: Felsajdul az ősz

Én nem mondom el senkinek,

hogy erre van a kis liget,

hol gyakran ültem egy padon,

sok hűvös, őszi alkonyon...

Én nem mondom el senkinek,

már rajtad kívül..., csak neked,

hogy felsajdul az ősz bennem,

ha nálad nélkül kell lennem...

Én nem mondom el senkinek,

a tavasz frissen elsiet,

míg forró széllel jő a nyár,

rád árva szívem nem talál...

Én nem mondom el senkinek,

az ősz sóhaja mily hideg,

de mégis forrón ég a vágy,

ha átkarollak, s csókod lágy...

Juhász Gyula: OKTÓBER

A fény arannyal öntözi még

A szőke akác levelét,

De ez a fény, megérzem én,

Már októberi fény.

Az alkony lila fátyla alatt

Tarka tehenek hada halad,

Vígan elbődül, hisz haza tart,

De ez már őszi csapat.

A kertben tarkán égő színek,

Virágok, dúsan vérző szívek,

Rajtuk az este harmata ring,

De ez már őszi pompa mind.

Fényt, krizantémet, dalt, harmatot

Lelkemben vígan elringatok,

Megszépül lassan, ami rég volt,

De ez már októberi égbolt!

"Érik  a  szőlő..." 

             SZÜRETELÜNK... 

A szüret a különböző történelmi korokban mindig többet jelentett egyszerű munkánál. Ünnepnek számított és számít ma is, hiszen egy egész évi munka gyümölcsével szembesül a szőlőművelő. "A szüret a XVI. és XVII. században igazi sátorosünnep volt, melyre még a hadviselő vitézek is hazasiettek. Városaink statumai szerint szüret idején még a törvénykezés is szünetelt!"

Az 1700-as évektől az 1900-as évek közepéig mindig október végén zajlott a szőlőtermés betakarítása Tokaj-hegyalján.

De  jó  a  dió!...

" ...talán a természet akarja úgy, hogy egy kis fáradságba kerüljön a gyümölcs megszerzése. Ott van például a dió, maga is szereti, ha felnyitják, és mégis két héjat, két páncélt vesz föl magára, egy zöldet és egy keményet, csontosat, pedig ez az utóbbi már úgy is nő meg, kétfelé osztott kagylónak, tehát akarja, hogy felnyissák, és mégse enged, szét kell feszegetni, sőt a feszegetésnek se mindig enged, össze kell néha törni.

Nagy László: Dióverés 

Elsuhogott az a füttyös

sárgarigó délre.

Sárgul az árva diófa

zöld terebélye.

Levelek lengnek, akár a

színarany rigó-szárnyak,

elszállnak ők is a szélben

puszta határnak.

Áll a diófa, és érett

kincsei válnak tőle:

szellő ha bántja az ágat,

buknak a földre.

Szaporább kopogás, csörgés

támad, ha jön az ember,

s bottal az ágak bogára

boldogan ráver.

Földre, fejekre, kosárba

kopog a dió-zápor,

burkos dióra a gyermek

kővel kopácsol.

Szent Mihály napja...

Szeptember 29. Szent Mihály napja

E nappal kezdődött az úgyneveztt kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, ami Katalin napjáig (november 25.) tartott.

Ez a nap a gazdasági év fordulója. A pásztorok ilyenkor adtak számot a rájuk bízott jószágokról. A hagyomány szerint Szent György napkor legelőre hajtott állatokat Mihály napján hajtották vissza a falvakba. Ezért ekkor számoltatták el, szegődtették újra a pásztorokat, ekkor fizették ki őket.

#Párizsban járt az ősz

https://www.youtube.com/watch?v=i-hgcq-MQi8

„Les feuilles mortes”, by Yves Montand 

Indián nyár...

A köztudatban inkább a vénasszonyok nyara az elterjedtebb, azonban egyre inkább használják már az indián nyár kifejezést is. Azt azonban sokan nem tudják, hogy miért is kapta akár az egyik, akár a másik nevet ez az időszak…

Az iskola kezdésével a nyarat elbúcsúztatjuk, és szépen lassan beköszönt az ősz. A nap egyre kevesebbet süt, a levelek lassan sárgulni kezdenek. Néhány napra, sőt akár egy két hétre is azonban visszakacsint még hozzánk a meleg, a nyár hangulata, amikor még utoljára feltöltődhetünk a szabadban.

Tudtam---   Tudtam, hogy nem szabad Mégis kellesz nekem Mindenem vagy, és mindent veszítenék Érzem a távoli illatod Látom feletted a csillagot, ragyog Most behunyom szemem Szavaidat elhittem Boldog lettem, repültem Te adtad az életet És te fogod még mindig a kezemet Újra és újra kisüt a nap Örülök. hogy megtaláltalak Nem sok az, amit most kívánok És nem sok, amit tőled várhatok Elszállt évek után a fájdalom De az emlékedet,,,senkinek nem adom. ---hj--