Fehér csoda.

Egyszer volt, hol nem volt, valahol messze egy olyan országban, ahol mindig sütött a nap, élt egy kismadár.

      Kék volt az ég, zöld volt a fű és mindig nyíltak a virágok, mindig énekeltek a madarak. Néha jött egy-egy felhő, amelyből hullt egy kis eső, hogy felüdítse a gyönyörű vidéket. Ilyenkor megújult a fű, a fa, a virág.

    A kismadár boldog volt, hogy ilyen környezetben él. Egyszer aztán pici szívében megmozdult valami, s a kismadár szomorúvá vált.

Fenyves erdő fái közt
délceg szellő vágtat.
Kristálypaplan borítja
reggelre a tájat.

Fodros felhők úsznak el
felettünk az égen-;
Hópelyheket szórva szét
erdőkön, és réten.

Fehér ingbe öltözött
hajnalra a város.
Hófehér a háztető,
és az út sem sáros.

Erdő széli domboldal,
mintha minket várna-
Hótakarót hint a szél
a didergő tájra.

Móra Ferenc:

Milyen a magyar huszár?

Mária Terézia királyasszony uralkodott akkor Magyarországon, mikor ez az eset megesett.

Alig került trónra a fiatal királyasszony, annyi ellensége támadt, hogy megolvasni is alig győzte őket.

Franciák, poroszok, bajorok, szászok szövetkeztek, hogy elszedjék tőle az országait. Azt gondolták, könnyű lesz elbánni az asszony- királlyal.

Négyen voltak egy ellen. Bizony búcsút vehetett volna Mária Terézia a koronájától, ha a magyarok nem segítik a bajban.

A világ megrendült az édesanya hősies példáját látva, aki gyermekeiért adta életét:
„A mennybe megyek, te pedig maradj itt a papával. Ott fogok imádkozni értetek”  
.
Az elmúlt napokban bejárta a világot a fiatal olasz édesanya Chiara Corbelle halálának híre, aki férjével együtt hősies módon fogadta el, hogy két olyan beteg gyermeket hoz a világra, akiknek nem volt esélyük az életre.

 Nem értem az időt

Míg ifjú voltam és bohó,

szétterült, mint lomha folyó,

ráérősen locsogott,

lassú ritmust lotyogott.

Kismutató lustán döccent,

hátam asztal fölé görnyedt,

forgattam a homokórát,

hétköznapom mankókon járt.

Kérette magát a péntek,

sóvárogtam hétvégémet,

nem piszmogtak már a percek,

kezdhettem a jövő hetet.

Mára másként megy az idő,

alig köszönt el a hétfő,

gyógyszeres adagolóm,

máris ott áll vasárnapon.

Január 6.: Vízkereszt vagy Háromkirályok napja

a karácsonyi ünnepkör vége, egyúttal a farsang kezdete.

A karácsonyi ünnepkör zárása, és a farsangi időszak kezdete. Az egyik legrégibb egyházi ünnep, a 4. századig Jézus születésnapját és az évkezdetet is ezen a napon ünnepelték. Az egyház ezen a napon emlékezik meg a napkeleti bölcsekről, és Jézus megkeresztelkedéséről. E naptól kezdve szenteli a vizet a keleti egyház, a középkortól pedig a nyugati egyház is.

Jeles napok, ünnepek januárban

A hónap névadója Janus (Ianus), a kezdet és a vég istene. A régi, tíz hónapot számláló római naptárban még nem szerepelt, februárral együtt csak az i. e. 700 körüli naptárreform idején jelent meg. A népi kalendárium szerint január Boldogasszony vagy Nagyboldogasszony hava - a katolikus egyház karácsony nyolcadnapján, január 1-jén tartja Szűz Máriának, Jézus anyjának ünnepét.

Az év kezdetét a rómaiak előbb márciustól, majd szeptembertől számították.

“Mindenféle érzelemmel találkoztam. Meghallgattam a kínból fakadó sikolyokat és a hahotákat. Minden, ami emberi, nyitva volt számomra. Mindent éreztem és értettem egyszerre. A világ elmékkel volt benépesítve, melyek mindenféle szélnél gyorsabban örvénylettek, menedéket és szabadulást keresve a változás kényszere elől, élet és halál dilemmája elől-célt, biztonságot, örömöt keresve; megkísérelve, hogy értelmet adjanak a rejtélynek. Az emberek mindenütt kavargó, elkeseredett keresésben éltek.