Őszi versek 2. 

Tóth Árpád Őszi alkonyat

Nézem a vén napot, amely a hervadt kerten

S e csüggedt ujjakon pompás aranyszínt fen szét,

Ó, most minden dolog oly titokzatosan szép

S magános s mozdulatlan... s az illatban s a csendben

A nagyszerű és komoly fák alatt

Sötét arcát kegyetlen és szép öklére hajtván

Szunnyad a bánatom, mint este a szfinx alján

A fantasztikus és fáradt arab.

Ó, most buja mosollyal s epedve nyújtja ki

Karját jövőm felé vágyam, mint lomha szultán,

Kinek, szép háremhölgye lágy derekához nyúlván,

Remegnek parfümös és puha ujjai;

S míg fátylait lebontja alázattal s szelíden,

S táncol előttem szűzen s mezítlen a jövő,

Fényes lombok illatja, mint arany füstölő

Gőze, úgy részegít, s nehéz főm félrebillen...

Tavaszodik---

Lélegzik a föld, ébredeznek a fák

Csobban a víz, szalad tovább

Ébred a szívben a szeretet

Leszárítja a könnyeket

Hajadba harmatcseppet hord a szél

A bokrokról lábadhoz ér

Egy pici selyemlevél

Karod nyújtod mosolyogva

Szemeddel a tavaszt táncba hívva

Legyen –e tánc egy fénylő horizont

Ahol a napfénye szirmot bont

--hj--

Téli madáretetés...

Jön a tartósan hideg időszak, gondoskodjunk a madarak etetéséről!

Mire figyeljünk?

Ügyeljünk arra, hogy a madarak gyorsan megszokják és számítanak az etetőhelyek táplálékkínálatára, ezért ha váratlanul abbahagyjuk az eleség pótlását, nehéz helyzetbe hozzuk a hozzánk csalogatott madarakat. Az etetőre járó kistestű madarak számára -10 Celsius fok alatti hőmérsékleten a túlélés gyakran arról szól, tartalékaik csak arra elegendőek, hogy át tudják vészelni a fagyos éjszakát.

Benedek Elek: Az erdő télen

Oh, erdő, erdő, sürü rengeteg,

Nem tud betelni a lelkem veled!

Szép vagy, a fáid daltól hangosak,

Legszebb vagy télen, mikor néma vagy.

Hogy nyergel át a szél hókebleden,

Te meg sem mozdulsz, alszol csendesen:

Hahó! Hahó! Vadászok kürtje szól.

Mit bánod azt te? Tovább aluszol.

Nem, nem, nem alszol, te csak álmodol,

S a lelked messze, messze jár, ahol

Örök tavasz van, rózsák nyílanak,

S dalos erdőre mosolyog a nap.

Hej, a te álmod milyen bús lehet!

A Magyar Kultúra Napja 

  "Büszke magyar vagyok én, keleten nőtt törzsöke fámnak,
Nyúgoti ég forró kebelem nem tette hideggé;
Szép s nagy az, ami hevít; szerelemmel tölti be lelkem
Honni szokás és föld, örököm kard s ősi dicsőség..."

 Kölcsey Ferenc (1790–1838)

A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.

Piroska napján...   

Szent Piroska ókeresztény vértanú volt. Claudius császár pogány áldozatra akarta kényszeríteni, de ő keresztény létére erre nem volt hajlandó. Megkínozták, megverték, majd az Aventinus hegyén kivégezték. 

Szent László király leányát is Piroskának hívták, aki bizánci császár felesége lett.

A Piroska név a latin Prisca névből származik, amiből a magyarban Piriska, majd ebből Piroska lett. A Prisca eredeti jelentése: régi, ősi, tiszteletreméltó.

 Vízkereszt....

                              Juhász Gyula. Vízkeresztre  

                           Jövének távol, boldog Napkeletről
                           Három királyok, híres mágusok,
                           Mert hírt hallottak a csodás Gyerekről,
                           Kiről legenda és jóslat susog.

Petőfi Sándor születésnapjára...

195 évvel ezelőtt...

Kiskőrösön született 1823. jan. 1-én. Apja Petrovics István mészárosmester, anyja a szlovák anyanyelvu Hrúz Mária. 1824-ben Kiskunfélegyházára költöztek, itt tanult meg magyarul. Jó körülmények között élt, ez lehetővé tette a gondos taníttatást. Összesen 9 iskolában tanult, ez azzal az előnnyel járt, hogy már fiatalon igen gazdag élettapasztalatokkal rendelkezett. 1835-38-ig Aszódon tanult, itt egyike volt a legjobb tanulóknak.