Ágnes napja... 

Ágnes név

Görög eredetű női név. 

Jelentése: szent, tiszta, szemérmes, szűzies. 

A névanalízis szerint az Ágnes név felelősségteljes, ösztönző, barátságos karakter kialakulását támogatja. Könnyedén fejezi ki magát, ritkán fordul elő, hogy ne találna szavakat. Olykor nem árt, ha egy kicsit visszafogja magát, mert lelkesedése esetleg elriaszthat másokat. Önbizalmának köszönhetően könnyen ismerkedik, sokan kedvelik természetes, könnyed, mosolygós egyénisége miatt.

Sebestyén napja..  

A történelmi Magyarország egyes déli vidékein január 20-át, Fábián és Sebestyén vértanúk ünnepét, az első tavaszkezdő napnak tartották, merthogy eddig lehetett fát kivágni, utolsó fertályán a holdnak, mivel ekkortól ismét megindul a fákban az életnedv. Az egyház ugyanazon a napon ünnepli, és a litániában is együtt emlegeti a két ókeresztény vértanút, Fábiánt és Sebestyént,Szent Sebestyén jóllehet valódi közük nincs egymáshoz, legfeljebb annyi, hogy vértanúságuk elszenvedése után mindkettőjüket Rómában, Callistus katakombájában temették el.

170 éve született Mikszáth Kálmán 

(Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, 1910. május 28)

Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar

Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi

Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.   

(Életéről  bővebben olvashatunk: Wikipédia: Mikszáth Kálmán ...)

A hagyományos anekdotisztikus ábrázolás, az élőbeszédhez közelítő

eleven stílus legnagyobb mestere.

Szabó Lőrinc: A tél szépsége

Ugye,szép a tavasz, mikor

rügy születik s madár dalol?

S ha daluk némul, szép, ugye,

nyáron a méh- s a virág- zene?

És nem szép, ha elmúlt a nyár,

hogy a levél, lehullva már,

cipőnk orránál kavarog,

vagy sarkunkban, ireg- forog?

Most tél van, beállt a patak;

sétálgatok a fák alatt:

öles hóban áll mindegyik,

odvukban mókus aluszik,

s bármily kicsiny az ág, a gally,

mindent fehér szirom takar.

Köszöntelek, tél!

Benedek Elek: Az erdő télen

Oh, erdő, erdő, sürü rengeteg,

Nem tud betelni a lelkem veled!

Szép vagy, a fáid daltól hangosak,

Legszebb vagy télen, mikor néma vagy.

Hogy nyergel át a szél hókebleden,

Te meg sem mozdulsz, alszol csendesen:

Hahó! Hahó! Vadászok kürtje szól.

Mit bánod azt te? Tovább aluszol.

Nem, nem, nem alszol, te csak álmodol,

S a lelked messze, messze jár, ahol

Örök tavasz van, rózsák nyílanak,

S dalos erdőre mosolyog a nap.

Hej, a te álmod milyen bús lehet!

 Piroska napján...

Szent Piroska ókeresztény vértanú volt. Claudius császár pogány áldozatra akarta kényszeríteni, de ő keresztény létére erre nem volt hajlandó. Megkínozták, megverték, majd az Aventinus hegyén kivégezték. 

Szent László király leányát is Piroskának hívták, aki bizánci császár felesége lett.

A Piroska név a latin Prisca névből származik, amiből a magyarban Piriska, majd ebből Piroska lett. A Prisca eredeti jelentése: régi, ősi, tiszteletreméltó.

FAGY, JÉG, HÓ, TÉL...

Móra Ferenc: A kíváncsi hópelyhek

A nap éppen lement, mikor az erdő felett elkezdett esni a hó.  

- No, anyó - mondta varjú apó a feleségének a nyárfahegyben -, azt hiszem, holnap fehér abrosznál esszük az egérpecsenyét.  

Nemsokára a búzamezők fölött kezdtek táncolni a hópihék.  

- Gyertek, gyertek - csalogatták őket a szántóföldek -, jó ám a vetésnek a puha hó.

A  hóvirág ...

  Az erdőket, mezőket hó borította, de a hó alatt a kis fűszálak ébredezni kezdtek már mély álmukból.

     – Alszol még? – suttogta szomszédjának az egyik fűszál.

     Bizony, aludt az még, de a suttogásra fölébredt: azt hitte, a szellő szólt hozzá, ezért még boldogan mosolygott is, mert éppen azt álmodta, hogy harmatcseppben fürdik, és napsugárban szárítkozik. De szomszédja hamar visszaterelte a valóságba:

     – Miért mosolyogsz?

JANUÁR - Boldogasszony hava

Január 1. Újév
A polgári év kezdőnapja. A pogány Rómában az évkezdetet Janus tiszteletére tartották, kicsapongással ünnepelték. Az emberek jókívánságokat mondtak, ajándékokat adtak egymásnak. A január eleji évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá. Ez a nap jelentette az újévet, valamint a télközépi ünnepkört. Számos népszokás, hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz, amelyet napjainkban már csak kevesen ismernek, használnak.

Szilveszteri és újévi szokások, hagyományok...

A szilveszteri és újévi szokások közös célja eredendően az, hogy a következő évre egészséget, bőséget, boldogságot és szerencsét varázsoljanak.

Történelmi tudnivaló:

Az a nap, amelyen a nyugati világ elbúcsúzik az óesztendőtől, I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, akit 314-ben választottak a keresztény egyház vezetőjének és 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában.