Farsang...

A farsang vízkereszttől a húsvétvasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetéig ,azaz húshagyókeddig vagy hamvazószerdáig tart. 

A  farsang minden évben a vidámság, a mulatozás, a felvonulások és jelmezbálok ideje, a hagyományok szerint ezzel az ünneppel igyekszünk elűzni a hosszú telet, és felkészülni a kikeletre.  

Utolsó három napja „a farsang farka” a fékevesztett öröm és mulatozás ideje volt. Ez vidám, tavaszelőző ünnepség, majd a nagyböjttel ér véget.

Ágota napján...

Ágota
Görög-magyar eredetű női név. 
Jelentése: jó, nemes, bátor, kegyes, szerencsés, boldog.

Szent Ágota napján, február 5-én már a lassan csak-csak közelgő tavaszi munka előkészületeire összpontosult a gazdaember figyelme. Ennek első lépéseként igyekeztek rendet teremteni a portán, körülsöpörték a házat, az ólakat, hogy elűzzék a házi férgeket, a Szent Ágotához címzett imádságos cédulák pedig a tűz ellen nyújtottak védelmet.

József Attila: Altató

Lehunyja kék szemét az ég,

lehunyja sok szemét a ház,
dunna alatt alszik a rét -
aludj el szépen, kis Balázs.

Lábára lehajtja fejét,
alszik a bogár, a darázs,
velealszik a zümmögés -
aludj el szépen, kis Balázs.

A villamos is aluszik,
- s mig szendereg a robogás -
álmában csönget egy picit -
aludj el szépen, kis Balázs.

Alszik a széken a kabát,
szunnyadozik a szakadás,
máma már nem hasad tovább -
aludj el szépen, kis Balázs.

Balázs napja...

Balázs-Latin-magyar eredetű férfi név.

Jelentése: királyi. 

Szent Balázs püspök és vértanú napja, aki eredetileg orvoslással foglalkozott,nevéhez sok beteggyógyítás fűződik. Többek között egy fiú

életének megmentése, akinek halszálka akadt a torkán, a fiú anyja hálából ételt és gyertyát adott neki.

Ennek  emlékére van a Balázs áldás vagy balázsolás, amikor a pap két gyertyát tart a hívők álla alá e szavak kíséretében: "Szent  Balázs püspök és vértanú közbenjárása szabadítson meg téged Isten a torokbajtól és minden más betegségtől."

Ehhez  a naphoz kapcsolódik a "balázsjárás"amikor az iskoláskorú gyerekek házról házra jártak és adományokat gyűjtöttek.

Gyertyaszentelő Boldogasszony

                     Ünnepe

Hóvirág ...  

A hóvirágnak (Galanthus) körülbelül 75 faja és fajtája ismert, és mind fehér színű. Nálunk a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) őshonos, de kedvelt még a kertekben is nevelt pompás hóvirág (Galanthus elwesii) és a redőslevelű hóvirág (Galanthus plicatus) is.

Annak, aki a hóvirágra pillant úgy tűnik, mintha a növény kocsányán három fehér tejcsepp hintázna..

Benedek Elek: Dal a hóvirágról

Kedves virágom vagy te, hóvirág,

Gyermekkorom legszebb virága vagy.

Édes öröm szívemnek nézni rád:

Virulsz, bár dajkád a hó és a fagy.

Mikor a földe hó borítja még,

Nevetve bújsz ki: Ihol, itt vagyok!

A nap alant jár, szomorú az ég,

De a te arcod örömtől ragyog.

Nem pompázol tarka színekbe te,

Egy a te színed: Egyszerű fehér.

Ám a tavasz első lehelete,

Legelső csókja téged ér.

Te vagy a kikeletnek hírnöke,

A természetnek első mosolya:

Veled mozdul a föld kemény röge

S szólal meg a víg pásztorfurulya.

Népszokások februárban...

Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja 

A régi rómaiaknál tavaszkezdő nap volt. Nagy ünnepségeket (úgynevezett lupercaliát) rendeztek, fáklyás-gyertyás körmenettel indultak el a Plútó istenétől elrabolt gabonaistennő, Ceres keresésére. A keresztény egyház azután gyertyaszentelő ünneppé nevezte át ezt az ünnepet. A szentelt gyertya (ami Krisztus jelképe) pedig az egészség és szerencsevarázsló eszközévé  vált.

A Magyar Kultúra Napja...

  "Büszke magyar vagyok én, keleten nőtt törzsöke fámnak,
Nyúgoti ég forró kebelem nem tette hideggé;
Szép s nagy az, ami hevít; szerelemmel tölti be lelkem
Honni szokás és föld, örököm kard s ősi dicsőség..."

 Kölcsey Ferenc (1790–1838)

A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.