Amíg

Amíg szép mesékkel altatnak,
és csókkal zárják szemed,
amíg mosolyt csalnak ajkadra
hogy álmodban is nevess,
amíg betakarnak éjszakánként
puha takaróval,
amíg felhők fölé emelnek
néhány boldogító szóval,
addig kulcsold kezed imára
minden egyes este,
és adj hálát Istennek,
hogy ezt a sok életteli áldást
mind-mind megengedte.
Mert jöhet olyan nem várt 
boldogtalan nap,
mikor elvesz tőled mindent
egy gyilkos pillanat.
S akkor nem marad más számodra,
csak a hiány keserv-könnye,
melyben minden igaz valóság
földrögbe lesz 
veszve

Read more: http://elvonultan.hupont.hu/100/kun-magdolna-versei#ixzz3bv6nPC00 

 Lovas Éva:

Néhány szál virág a lelkednek...

Néhány szál virág a lelkednek,

Hogy szépség járja át,

Mert a virágok mosolya,

Beragyogja lelked falát.

Olyan tiszták a virágok,

S mind oly fájdalmasan szép,

Mint nyári égbolt zenitjén

Az azúrszínű ég.

A fáradt test csak földi árnyék,

S néha, ha a fény teheti,

Az égről ereszkedik hozzád,

Hogy körbefonják szívedet

A szeretet fénysugár-erei.

Orgona

Anyák napján és a ballagásokon jellemző növény, jelentése virágnyelven: Vonzalmad kietlen éltemet mennyé varázsolja, e varázserő folytonos boldogságot ígér.

Aki orgonát választ lakásába, az egyszersmind a tavasz istenien illatos leheletét is becsempészi a négy fal közé. Ez a virág az elsöprő erő és a szeretet jelképe.

Ha valaki fehér orgonát ajándékoz, mintha csak azt mondaná: szeressük egymást!

A lila változathoz pedig a következő üzenet köthető: a szívem immár a tiéd.

Váci Mihály: Pipacsok a búzamezőben

Búza, búzakalász!

véle szél hadonász:

hajlik, lengedezik,

amíg cseperedik.

Búza, búzakalász.

Színe még nem arany:

mint a fű, csak olyan.

Szerte búzamező

zöld színben repeső,

- színe még nem arany.

Amíg érik a mag,

lassan, jó nap alatt,

- könnyű kis pipacsok

szirma, lángja lobog,

amíg érik a mag.

Messze virítanak.

Lenge szirmaikat

rázva vérpirosan,

mag felett magasan,

messze virítanak.

Beindult az eperszezon, nyomában a cseresznye, készülődik az áfonya, málna, aztán majd a szeder, ribizli. Az év ezen kivételes részében mindenki megpróbálja degeszre enni magát ezekből a kék-piros gyönyörűségekből − és gondolom mindenki dobott már ki elfeledett, azaz bepenészedett, megposhadt epret, áfonyát, cseresznyét a hűtőből: pedig milyen szép, egészséges (drága) volt... Brrr, szívfájdalom. Ennek azonban nem feltétlenül kell így lennie.

Írta:Törő Zsóka

A megfagyott gyermek

Ily késő éjtszaka ki jár
Ott kinn a temetőn?
Az óra már éjfélt ütött,
A föld már néma lőn.

Egy árva gyermek andalog,
Szivét bú tölti el;
Hisz az, ki őt szerette még,
Többé már fel nem kel.

Anyja sírjára űl, zokog
Az árva kis fiú:
»Anyám, oh kedves jó anyám!
Szivem beh szomorú!

Mióta eltemettek itt,
Azóta bús fiad.
Nincs a faluban senki most,
Ki néki csókot ad;

Nincs senki, a ki mondaná:
Szeretlek gyermekem!
Puszta a ház, hideg szobám,
Nem fűtenek nekem.

Édesanyák imája felnőtt gyermekeikért

Mindenható te vagy, jóságos Istenem,

ezért csak téged kér az aggódó szívem,

alázatos szívvel, könyörögve kérlek,

őrizd meg mindenhol a gyermekeimet.

Amíg kicsik voltak, fogtam a kezüket,

de az én kezem már nem éri el őket,

soha meg nem unva, arra kérlek Téged,

őrizd meg mindenhol a gyermekeimet.

A Te kezed, Uram, mindenhová elér,

minden anyai szív ezért csak Téged kér,

egyedül Te vagy, ki mindent megtehet,

őrizd meg mindenhol a gyermekeimet.

Vigyázz reám! Kicsi vagyok,

egy apró, kis virágszál...

Te kaptad a feladatot,

hogy mindig rám vigyázzál!

Nem azért jöttem én ide,

hogy valóra váltsam álmod!

Nem élhetem az életed,

ha Te nem jól csinálod!

Az életemnek célja van,

s mint apró mag, kikeltem.

A tudás, készség bennem él,

s amint utamra leltem,

megírom én is sorsomat,

vágyam könnyíti léptem,

s ha támogatsz, velem leszel,

tiéd is lesz az érdem.

Mutass példát hát, s lelkesíts,

de óvj meg a világtól.