Gyóni Géza (Áchim Géza) (Gyón, 1884. június 25. – Krasznojarszk, Oroszország, 1917. június 25.) evangélikus teológus hallgató, magyar költő.

Gyóni Géza alapfokú tanulmányait Szarvason és Békéscsabán végezte. Középiskolába szintén Békéscsabán, a Rudolf Főgimnáziumba járt.

1902-ben felvételt nyert a pozsonyi evangélikus teológiára, azonban tanulmányait megszakította, és 1903-tól a Nyugat-magyarországi Híradó című lap munkatársa lett.

Angyal szállt az éjszaka mellém,

S megsúgta, utamon ő kísér

Hitet adott, álmokat és bátorságot,

Rózsaszín kezében egy arcot, egy jó barátot.

Elvitte lelkemet egy titkos útra,

Megmutatta, milyen kegyetlen az emberek háborúja.

Megtanított látni,... mindenben a szépet,

Ezt adnám most ajándékul Néked.

Erőt adtál elviselni a nehézséget,

Bátorítást, szép szavakat, reménységet.

Emberré, teljessé csak mások által válunk,

Ha fontosabb a miénknél az ő álmuk.

Különleges virágok ezrei töltötték meg a Vajdahunyadvár barokk tereit a tavaszi Orchidea és Bromélia Kiállításon. Nézzétek meg, milyen csodákat neveltek a magyar gyűjtők, és hogy milyen volt ott a hangulat!

Múlt hétvégén egzotikus virágházzá alakult át a Vajdahunyadvár barokk épülete, ahol most tartották a tavaszi Orchidea és Bromélia Kiállítást. Az elegáns termeket több ezer különleges virág töltötte meg, és bár ezek a növények nem a mi éghajlatunkon őshonosak, már Páger Antal is orchideákkal üzente meg a szerelmét Tolnay Klárinak a Charlie nénje híres dalában.

Várnai Zseni



Virágos ág az az asszony élete,
tavasszal könnyű szirmokkal tele,
s mikor lehullnak róla díszei,
virág helyett gyümölcse terheli.

Termése érik, pirul, gömbölyül,
pillék és méhek zsongják őt körül,
szellő ringatja, eső öntözi,
s a nap tüzén csillognak könnyei.

Ha jön az ősz, gyümölcsét megszedik,
csupasz testét vad esők verdesik,
reszket, amikor tépázza a szél,
de nedvei forrók, akár a vér.

S mikor csillogó fátylat sző a hó,
s belepi őt e puha takaró,
már újra szép, és arról álmodik,
hogy tavaszra tündérré változik.

A mák évezredek óta termesztett haszonnövény. Gyönyörű virága miatt dísznövényként is ismert, virágzáskor hatalmas, gyönyörű szirmaival kertjeink dísze. A Békés megyében virágzó mákföldre nincsen jobb szó: csodaszép!

Évezredes múltra visszatekintő kultúrnövényünk, a mák egyszerre áldás és átok. Mákos bejgli és mákos guba iránti imádatunkat az uniós csatlakozás idején a politika is meglovagolta.

És az árnyoldal: mákból készül a legkeményebb drog, a heroin, emellett persze az ópiátfélék fájdalomcsillapító hatása megint csak áldás.

A szeszélyes vénasszony

 Az öregotthonban meghalt egy asszony. Az éjjeli szekrényre ki volt készítve egy boríték, az egyik ápolónőnek címezve.

"Mit látsz magad előtt, amikor gondozol? Mit látsz, ha rámnézel? Mire gondolsz, amikor magamra hagysz? Mit szólsz, ha rólam beszélsz?

Legtöbb alkalommal egy szeszélyes öregasszonyt látsz magad előtt, aki már egy kicsit becsavarodott, és amikor eszik erősen, csámcsog. Amikor kérdezik, akkor nem válaszol

Itt születtem én ezen a tájon,
Az alföldi szép nagy rónaságon,
Ez a város születésem helye,
Mintha dajkám dalával vón tele,
Most is hallom e dalt, elhangzott bár:
"Cserebogár, sárga cserebogár!"

Úgy mentem el innen, mint kis gyermek,
És mint meglett ember úgy jöttem meg.
Hej azóta húsz esztendô telt el
Megrakodva búval és örömmel...
Húsz esztendô... az idô hogy lejár!
"Cserebogár, sárga cserebogár."

Hol vagytok, ti régi játszótársak?
Közületek csak egyet is lássak!

Kezdődik a hét

A hét napjai

A hét hét napját babilóni és zsidó vallásoknak köszönhetjük. Ciklikusan ismétlődő rendszerük általános időmérő eszközünk.

Kezdetben hitek és tévhitek irányították a világ felfedezését és a múló idő egységbe foglalását. Az egykori babiloni csillagászok által ismert hét égitest (Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és Szaturnusz) számukra egyben a tapodtat sem mozduló Földünk körül keringő (geocentrikus világkép) istenség is volt.