Kokárda...Helyes viselése...

A kokárda (szalagrózsa) - mint magyar neve is mutatja - eredetileg színes szalagból készített kör alakú, rózsadíszt szimbolizáló, eredetét tekintve főúri ruhadísz. Első ábrázolásai a 18. század közepéről ismertek, francia és angol festményekről.

Mint nemzeti színű kitűző a francia forradalom idején, 1789-ben tűnt fel, hagyomány szerint Gilbert du Motier de La Fayette  márki készített először kék-fehér-piros szalagszínekből kitűzőt.

Kedves Lányok, Asszonyok!

Nőnap alkalmából sok szeretettel köszöntelek Benneteket!

Nagyrabecsülésem és tiszteletem az év minden napjára vonatkozik.

Nőnapra...

"Minden évben eljön ez a nap

Melyre a férfiak nagyon várnak

                                       Hogy elmondhassák a nőknek

Mennyire szeretik  őket!"

A Nemzetközi Nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden év március 8-án tartanak. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon. A nőnap eredetileg a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt.

Antonio Lucio Vivaldi

(1678- 1741)

Olasz barokk zeneszerző, hegedűs, pedagógus, pap, impresszárió.

Talán a legismertebb alkotása A négy évszak című versenyműve. Kiemelkedő szerepet kap a műben a hegedű, mint szólóhangszer. Megfigyelhetjük továbbá azt, hogy egy kisebb dallamrész gyakran visszatér. Vivaldi nem elégedett meg azzal, hogy címet adott művének, hanem szavakkal is megfogalmazta zenéjének tartalmát. Ezt írta pl A tavasz című rész I.

Utazás Kiállítás 2017 Külföldi díszvendég: Oroszország

Ismerkedjünk Oroszország szépségeivel!

https://www.youtube.com/watch?v=F4SEalNAER0

 200 éve született ARANY JÁNOS 

(Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)

Magyar költő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal kezdődött, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette.

1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatán a Toldi egyöntetű győzelmet aratott, s nemcsak a pályadíjat nyerte meg, hanem bírálói ámulatát is.

Tóth Árpád :Március 

Március hónapra nem vagyok zavarban:

Ibolyadivat lesz a barna avarban,

Beljebb az uccákon s kijjebb a tereken

Ott is friss csokrait nyitja a szerelem.

Drága, szép, vad hónap, mely még hóval csapkod,

De félkézzel már a rügyek selymén kapkod,

Nyílik a kénytelen hosszú szobafogság,

S édes szájjal kurjant az ifjú Szabadság.

Petőfi hónapja! közibénk suhanva,

Bár lennél szabadság új, tündéri anyja,

Anyja szabad szónak s másnak, ami kell még,

Ne csüggednének a magyar szívek s elmék!

Hamvazószerda...

A farsang és a húsvét közötti választónap, a keresztény vallásban a húsvét előtti nagyböjt kezdete, amely idén  március 1-re esik. A nagyböjt, a 40 napos vezeklő és böjti időszak megemlékezés Jézus böjtölésének, illetve kínszenvedésének időszakáról, az ünnep latin neve quadragesima (negyvenedik). Hamvazószerdán az egyház a híveket az élet mulandóságára emlékezteti és bűnbánatra szólítja fel őket.

A bűnbánati felkészülés a 7.

Húshagyó kedd...

Húshagyó kedd  farsang utolsó napja. A farsangi szokások csúcspontja hagyományosan ezen a napon van.(Idén február 28-án)

Ekkor  zajlik a téltemetés a sokacoknál és másutt is. Ekkor máglya épül (Mohácson új a vasárnapi, turistáknak szóló  helyén). Máglyára kerül a híres farsangi koporsó és az esti sötétben együtt ég el a tűzzel.

Gonoszűző, tisztító, termésvarázsló a farsang farkának minden szokása.

Jégtörő Mátyás napja...

A február végi jeles napok közül talán a legismertebb 24-e, Mátyás, a jégtörő. Az elnevezés ikongrafikai hagyományokra vezet vissza. Mátyás apostol vértanúságának eszköze a szekerce volt. Ezért a templomokban mindig szekercével ábrázolták. A nép képzelete a szent ünnepe és a közelgő tavasz között kapcsolatot teremtett: az apostol szekercéje töri meg a tél hatalmát.